Kezdjünk egy nagyon fontos kitétellel. Ez nem lesz az az oldal, ahol crossfittel, street workouttal,
ghetto workouttal, calisthenicsszel, fegyencedzéssel, kettlebellel, Insanityvel, meg a több szarral
foglalkozunk, mint az alakformálás, vagy a funkcionális izomzat
kifejlesztésének egy lehetséges alternatívája. Ahol nyitottak vagyunk a
sok new wave szarra, csak azért, mert az többet, jobbat, hatásosabbat ígér. Meg
azért, mert egy egyszerű szénhidrátcsökkentős diétát nem tudunk becsülettel
végigcsinálni súlyzós és aerob edzés mellett, ami pedig egy bizonyított, bevált
és egészséges módja a testzsír csökkentésnek.
Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert tendenciaként
figyeltem meg, hogy miközben az előbb
említett „sportok” jó esetben ignorálják, rosszabb esetben köpködik a
testépítést, addig egyre több gyúrós
oldal, a legnagyobb hazai és külföldi egyaránt, képes akár egy pillanatra is komolyan venni ezeket az új hóbortokat,
vagy akár még rendszeresen foglalkozni is velük. Csupán azért, mert egyre
több embert akarnak bevonzani olvasóként és vásárlóként. Brian viszont azt
mondja, hogy megálljt kell parancsolni ezeknek a dolgoknak bármi áron, különben
elveszünk a haszontalan információk tengerében.
Meg az sem egy elhanyagolható veszély, hogy ezek vadhajtások még egészen meggyőzőnek is tűnhetnek egyes emberek számára, hiszen itt azért mégiscsak tényleges mozgásról van szó, nem pedig csak pár elektródán keresztül rázatjuk magunkat árammal, vagy izzasztjuk a derekunkat egy szauna övvel. Aztán emiatt még véletlenül azt találjuk gondolni egy tavaszias szombat reggelen, hogy mivel a Youtube-on egy crossfit videóban valaki izmos volt, ezért ugyanazokat az edzéseket végezve, mint ő, mi is olyan fizikumra tehetünk szert.
Éppen ezért a Train With Brain-el célként tűztem ki magam elé, hogy elétek tárom az
igazságot ezen félrevezető jelenségekről, és kizárólag az alakformálás
leghatékonyabb, leggyorsabb, legbiztonságosabb, legtartósabb legegészségesebb és
legszélesebb körben bevált módszerével, a naturál testépítéssel fogok
foglalkozni. Itt nem fogjátok megtapasztalni azt, amit a világban mindenfelé láttok magatok körül: az elkurvulást. Nah, de ennyit az enyhén marketingszagú
önfaszszopásról, haladjanak kérem szépen sorban tovább.
Ezen elfajzások és a testépítés között folyamatosan
érzékelhető némi feszültség, ami általában vitákban
csúcsosodik ki arról, hogy ezek
„sportok” alkalmasabbak alakformálásra, mint a testépítés, és különben is, a gyúrástól tiszta diszfunkcionális leszel,
meg köcsög.
Az egyik legelemibb kérdés, ami ilyenkor felmerül bennem,
hogy mi a fenének versenyeznek a testépítéssel, amikor egyértelmű bizonyíték van arra, hogy ha a lehető legnagyobb és
legjobban kidolgozott izomtömeget kell hozni a lehető legalacsonyabb testzsír
százalék mellett, akkor nincs jobb nála. Különben a testépítők, akik abban
versenyeznek, hogy ezeket a tényezőket kimaxolják, nem úgy edzenének, ahogy. Előbbiek pedig nem mást jelentenek, mint az
alakformálás definícióját. Mert persze vannak
szintjei, és van akinek elegendő kevesebb izom és elfér rajta egy kis zsír
is, de ezek megfelelő arányának
beállításához akkor is ez a
legmegfelelőbb módszer.
Az alakformálás
leghatékonyabb eszköze a testépítés, nem az Insanity, a fegyencedzés, vagy
a crossfit. Aki a crossfittel, vagy
Insanitiyvel pozitív változást ér el a megjelenésében, az a testépítéssel még
jobb eredményt érne el, a rossz genetikájúak pedig nagyjából semmit nem fognak
tapasztalni némi állóképesség növekedésen kívül. De arra meg jó a
hosszútávfutás, ami mehet a testépítés mellett is. Szóval nem is értem (és
mindjárt ki térek arra, hogy miért), amikor kigyúrt crossfittes srácokat
mutogatnak ilyen „naugye” jelleggel, hogy izmosak lettek tőle. Ők a kivételek.
Elég ebbe logikusan belegondolni. Szerinted az a srác, aki a bicepszéből még úgy is
csak alig tud fejlődést kicsikarni, hogy a lehető legkoncentráltabban terheli azt, mit ér el ilyen téren azzal, ha a lehető legtöbb izmot bevonó,
összetett mozdulatokat végez? Mindezt teljesítményközpontúan, az időt, az ismétlésszámot és a megmozgatott súly nagyságát szem előtt tartva. Ráadásul ha a bicepsze a gyenge láncszeme,
akkor az fog ilyen esetekben a lehető legkevesebb munkát végezni, pontosan
ebből az okból kifolyólag.
Azt meg csak úgy halkan kérdezem meg, ilyen kicsit túlcivilizáltan,
hogy minek egy kényelmetlen fogású súlyzóval (kettlebell), egy labdával, vagy
két kötéllel edzeni, amikor ott a jól felszerelt edzőterem? Azért, mert az
kevésbé hatékony, sérülésveszélyesebb, és semmi értelme sincs? Jah, nem, azért,
mert ez az új divat, és mert a
testépítésben egyből látszik rajtad az elért eredményed, míg crossfitnél, meg a
játszótéren buziskodásnál nem, mert
az ugye nem a „díszizmokról” szól. (Meg mondjuk utóbbi már egy alap szinten is
megfelelő parasztvakítás tud lenni a telepen.)
Aztán ha a fizikum pozitív irányú változása elmarad, vagy csak igen csekély lesz, mert nem azon kevés szerencsés genetikájú ember közé tartozunk, akik képesek bármilyen fizikai aktivitástól izmosodni (és zsírt leadni), akkor még mindig lehet takarózni a funkcionalitás rizsával. „Nincs rajtam semmi izom, de az legalább mind igazi, nem olyan felfújt, konditermi szar!”
Aztán ha a fizikum pozitív irányú változása elmarad, vagy csak igen csekély lesz, mert nem azon kevés szerencsés genetikájú ember közé tartozunk, akik képesek bármilyen fizikai aktivitástól izmosodni (és zsírt leadni), akkor még mindig lehet takarózni a funkcionalitás rizsával. „Nincs rajtam semmi izom, de az legalább mind igazi, nem olyan felfújt, konditermi szar!”
Mert feszengeni muszáj
Egyébként is, ha például
a crossfit fő profilja elvileg a funkcionalitás, akkor miért akarnak az alakformálás terén versenybe szállni a testépítéssel?
Ez valahol olyan, mintha a vízilabdások akarnának versenyezni a kosarasokkal
olyan alapon, hogy hát végül is ők is egy labdát dobálnak, szóval menni fog az egy
kicsit másmilyen terepen, másmilyen „kapuba” is.
És mégis, a crossfitesek, a fegyencek, a kettlebellesek, meg
a többiek kényszert éreznek arra, hogy bizonygassák, hogy ezzel is lehet jól kinézni. Egy magyar calisthenics oldalon olvastam a következőt:
"A cél az,hogy
ruhában úgy nézzél ki,mint aki soha nem edzett,aztán ha lekerül a póló
bummmmm,mindenki azt mondja mi a f.sz történt itt?!
The goal Is to look like you don't even work out with clothes on, then when the
shirt comes off, everyones like #BOOM ! WTF is going
on"
![]() |
Forrás: Introduction to Calisthenics |
Hát igen, ez aztán egy cél. Nem véletlenül ők lesznek azok, akik úgy kapkodják le
mindenhol a pólójukat, mintha muszáj lenne, csak hogy valaki észrevegye, hogy
ők is edzenek. Aztán még jó, hogy a testépítőket vádolják azzal, hogy
dísznek edzik az izmaikat, hogy mutogassák… De most azon kívül, hogy ezt
testépítéssel könnyedén el lehet érni, mi van a funkcionalitással?
Hozta már példának nekem crossfit-es, hogy milyen jól néz ki
Jason Statham, és ő azt tolja. Jól néz ki, ez tény, de ettől még ennek több köze van a genetikához, mint a
crossfit hatékonyságához. A vízilabdások között is van, aki jól néz ki, és
van, aki meg semmi extra.
Akinek jó alapjai
vannak, annak egyfajta mellékhatásként jó teste is lesz a sporttól, de akinél
szar a genetika, annál az egyetlen út a testépítés, ha ki akar nézni
valahogy. Aki pedig kidolgozott, izmos és/vagy szálkás lesz valamilyen sporttól,
az még kidolgozottabb, izmosabb és/vagy szálkásabb lenne a testépítéstől,
illetve hamarabb érné el általa ugyanazt az eredményt a fizikum
tekintetében.
Röhej a köbön
Engedjetek meg itt viszont egy erősen kapcsolódó kitérőt azzal a fickóval kapcsolatban, akinek lépten, nyomon ebbe a videójába
botlok:
Oké, ügyes a gyerek, de mi köze van ennek akár a saját testsúlyos edzéshez? Akik ezt nézik, azok tényleg azt hiszik, hogy ha majd így bohóckodnak a húzódzkodó rúdon, akkor ilyen izomzatuk lesz? Meg mi az a tolódzkodás azzal a rakat tárcsával, amit magára aggatott? Egyet nem bírt megcsinálni rendesen, de akkor meg mi értelme van a pózerkedésen kívül? (Meg azon kívül, hogy a sok befolyásolható idióta majd megpróbálja utánacsinálni, aztán jól hazavágja vele az ízületeit. Bár aki hülye...)
Azt meg szinte mellékesen jegyzem meg, hogy ezeket bármelyik tornász röhögve megcsinálja, de még hússzor
durvábbakat is. Akkor miért nem
nézegetnek az emberek videókat tornászokról a neten? Jah, mert hogy az nincs
ennyire agyonhájpolva? Értem. Talán az sem véletlen, hogy a calisthenics
sincs lefordítva magyarra saját
testsúlyos edzésnek, az nem hangzik olyan fancy-n.
![]() |
Forrás: TNATION |
(A saját testsúlyos edzésnek is lehet helye a nap alatt
persze. Jó lehet például a fiataloknak, akik nem súlyzózhatnak még, vagy
bevezető jelleggel, valamint egy-két saját testsúlyos gyakorlat például egy
haladó szintű testépítő edzéstervének is a részét képezheti. De hogy minek
ennek külön ideológiát kreálni, és kikiáltani a funkcionalitás és az esztétikus
test megformálásának leghatékonyabb fegyverévé…)
Diszfunkcionalitásban bűnös?
Na de most térjünk ki kicsit a testépítésre. Azt tisztáztuk
itt is, és más cikkeimben, hogy a
testépítés az alakformálás leghatékonyabb eszköze. De vajon igaz lehet a
vád, miszerint ezzel csak
diszfunkcionális díszizmokat lehet építeni?
Amikor valakinek eszébe jut a fenti sztereotípiának
megfelelő testépítő, akkor egy kábé 120
kilós, nehézkesen mozgó, fújtató, izzadó, profit vizionál. Azonban a tömegsport szintjén, naturálon nem ez a
jellemző kép. Naturálon el lehet érni egy masszív izomtömeget is akár, de
soha nem akkorát, ami bármiben is akadályozna minket.
A naturál testépítésnek ez a maga előnye és szépsége. Itt az izomzat fejlesztése nem érhet el olyan életidegen és természetellenes méreteket,
mint a profi, szteroid használó testépítésnél, amelyek teljességgel
ellentmondanak az evolúciónak. De azért azt se felejtsük el, hogy mindegyik
versenysport a maga nemében egy l’art pour l’art tevékenység, ami ha állhatna
is valaminek a szolgálatában, az nem az egészség lenne.
Ha pedig az ember egy funkcionálisabb edzésfelosztást alkalmaz, mint amit én a cikkeimben is javaslok, magasabb ismétlésszámmal, rövidebb
pihenőkkel és valamivel robbanékonyabb végrehajtással kombinálva, akkor az
izmai állóképessége tökéletesen megfelelő lesz bármilyen sporthoz, mozgáshoz,
azaz funkcióhoz. Természetesen az adott tevékenységhez még igazodni fog az
izomzat munkavégzése, de az ilyen irányú fejlesztés csak kimondottan a
célirányos mozdulatok gyakorlása által valósítható meg. A súlyzós edzés viszont egy jó alapot fog szolgáltatni ehhez,
aminél jobbat a többi divatos marhaság sem tud biztosítani.
Ezenfelül ha nem vagyunk lusták, és néha eljárunk futni, akkor az aerob állóképességünket is megedzhetjük, ami szintén
fontos, hiszen majdnem minden sportnál
szükségünk van rá, de legalábbis hasznát vesszük. Érdemes tehát heti
rendszerességgel róni a kilométereket, mert azt egyik ebben a cikkben tárgyalt mozgásforma sem helyettesítheti.
Egyszer még jól jöhet
![]() |
Forrás: RuyPumphrey.com |
Az egy funkció, ha az ember bokszol, és megtanul verekedni,
vagy falat mászik, és fel tud mászni akárhova. Funkció a futás, mint olyan, és
meg lenne a maga szerepe bizonyos körülmények között annak is, ha valaki
mondjuk jól tud evezni. Az viszont nem
egy hasznosítható tudás, hogy egy lábbal tudsz guggolni, vagy le tudod engedni
és ki tudod nyomni magad kézenállásban, és sorolhatnám.
Szokás egyébként a crossfites
húzódzkodásba belemagyarázni funkcióként, hogy ez marha sokat segíthet egy kerítés átmászásánál, vagy falmászásnál.
Láttatok már kerítést, vagy falat? Tudjátok, meg van az a tulajdonsága ezeknek
a dolgoknak, hogy a tetőponttól egészen a földig kitöltik a teret. Tehát
ellentétben a rúddal, ahol be tudsz rúgkapálni, vagy lengeni alá, és úgy tudsz
lendületet venni, itt ez az opció nem adott. Vagy hát megpróbálhatod, ha
szeretnéd szétverni a térdeidet.
Ezzel a gyakorlattal
kizárólag azt a nagyon hasznos képességet tudod fejleszteni, hogy minél
rövidebb idő alatt, minél többször rángatózz egy húzódzkodó rúdon. Bár ki
tudja, még egyszer ez is jól jöhet, ha az űrlények megszállják a bolygót, és úgy
döntenek, hogy csak azt az ezer embert hagyják életben, aki a legfaszábban tud
epilepsziás rohamot imitálni egy rúdról lelógva.
Ráadásul a rángatózós húzódzkodás közben kifejtett „funkcionális” erő alapja a lendület és az izmok szinergiája. Lendületet venni viszont minden hülye tud, ez egy teljesen alapvető ösztön. Sokkal inkább ennek az ellenkezője a nehéz, és ugyanez áll a szinergiára is. Aki behatóbban foglalkozott már a testépítéssel, az tudja, hogy pontosan a lendület és a segédizmok kiiktatását, valamint tisztán az izmok erejének izolált módon történő használatát az egyik legnehezebb dolog megtanulni kezdőként, hiszen amikor nehézzé válik egy mozdulat, akkor ösztönösen rásegítünk ily módokon. Gondolj csak egy rúddal állva bicepszezésre, amikor kezdő korodban túl nagy súlyt választva, keljfeljancsiként himbálózva, teljes testből mozgattad a rudat A-ból B-be, ahelyett, hogy a kétfejű karizmot fogtad volna munkára. (Utólag azt hitted, hogy szabálytalanul csináltad, pedig valójában crossfiteztél.)
Ha tehát falat akarsz mászni, akkor is célra vezetőbb izoláltan fejleszteni az egyes izmaid erejét robbanékony,
de nem lendületből végzett pozitív szakasszal. Ezt az izomerőt aztán kombinálhatod a lendület, valamint a többi izom
erejével, ha ténylegesen úgy adódik, hogy valamilyen valós funkcióra szeretnéd használni a testedet. Egy kerítés átmászásánál
pedig nincs szükség valami túl nagy technikai előképzettségre, jönni fog a
dolog ösztönből.
Viszont ha csak
rángatózol a rúdon, mint egy barom, akkor csakis ebben az egy tevékenységben
fogsz fejlődni, aminek – lássuk be – nincs valami sok haszna, ráadásul az
erőd is csak jóval mérsékeltebben fog fejlődni, mintha testépítő stílusú
súlyzós edzést végeznél.
Vigyázat, sérülésveszély!
![]() |
Forrás: Jireh Tours and Travel |
Mind a testépítő edzés, mind pedig a crossfit, a
fegyencedzés és többi hasonló ívású tevékenység rengeteg
természetellenes mozdulatot tartalmaz. A
testépítő edzés viszont a lehető legveszélytelenebb formában adja meg
testünknek az ilyesfajta terhelés, míg a többi fent említett „sport” rengeteg
veszélyt hordoz magában ízületeink, inaink és izmaink egészségére nézve.
Aki egy kicsit is hajlamosabb valamilyen specifikus sérülésre, vagy nem
megfelelő a struktúrája egy adott gyakorlathoz, az igen könnyen beszerezhet magának
egy életre szóló problémát.
De még egy teljesen
egészséges testet is kikezdhet és elkoptathat a cikkben tárgyalt „sportokban”
található rengeteg sérülésveszélyes mozdulat. Elég csak logikusan
belegondolni abba, hogy például milyen hatással lehet, amikor az előbb említett
rángatózós húzódzkodás folyamán a teljes testsúlyunk a lendület erejével
megtoldva a vállízületeinkre koncentrálódik, durván megrántva azt a mozdulat
alsó pontján. De nyilván a kettlebell snatch (szakítás) nevű mozdulata is
baromi egészséges a derekadra, a gerincedre, vagy a rotátor köpenyedre nézve,
ahogy minden egyes ismétlésnél erőteljesen húzza és terheli azt.
![]() |
Forrás: evanhutchinson.hubpages.com |
Pontosan ilyen gyakorlatokra van szüksége a sportolni vágyó
embereknek, akiknek a zöme nem
rendelkezik medve ízületekkel, az átlagosnál jóval nagyobb stabilitással, vagy
10 éves súlyemelő múlttal, amelynek során profi módon elsajátította azt,
hogy hogyan lehet ilyen veszélyes mozdulatokat a lehető legnagyobb biztonsággal
végrehajtani. A példákat egyébként napestig lehetne sorolni.
Marketing és önigazolás
![]() |
Forrás: Don Halbert |
Persze ahogy már utaltam rá, ezek ilyen elfajzott, korcs,
hibrid „sportok”, amik ahelyett, hogy
ötvöznék a dolgok pozitív tulajdonságait, inkább két szék közül a földre esnek.
Ugyanis mondjuk a különböző ghetto workout mozdulatokat, amik nagyon menőnek
hatnak a kigyúrt fekáktól, igazából könnyedén megcsinálja bármelyik tornász. A
szertornát pedig már inkább nevezem funkciónak, de ha más nem, teljesítménynek.
Akik pedig a legjobbak benne, azok a legjobbak a maguk nemében,
atletikusságban. Akik a legjobbak a
ghetto workoutban, azok igazából nem a legjobbak semmiben.
Amikor pedig arra kerül a szó, hogy de azért ezek a
calisthenicses csókák milyen jól néznek ki, akkor elég elmondani, hogy bár szoktak különféle lábgyakorlatokat
csinálni, de a lábuk általában mégis elmaradott a felsőtestükhöz képest.
Ami nem is csoda, hiszen egy kicsit
makacsabb combot nem lehet saját testsúlyos gyakorlatokkal elég intenzíven és
izoláltan terhelni ahhoz, hogy növekedjen.
Ugyanis akinek kevésbé jó a genetikája, annak ennél sokkal célzottabb és
progresszívebb terhelés kell a folyamatos fejlődéshez.
Aztán ilyenkor fordul
elő az, hogy ők is előveszik a súlyzókat, de hát akkor meg miről beszélünk?
Feláldozzák az elveket, a funkcionalitást, a fegyencséget? Meg miért nem lehet akkor simán testépíteni? Jah, igen, még mindig
azért, mert az egy sokkal komolyabb, több fegyelmet és odafigyelést igénylő
rendszer, mint ezek, amiknél lehet összevissza zabálni is akár, meg szarul
kinézni, „me’ az erő nem láccik, Sanya”. A funkcionális meg főleg nem.
![]() |
Forrás: AGYBAJ.com |
Marketing szempontból
pedig azért remek mindez, mert el lehet
adni rengeteg felszerelést, könyvet, DVD-t, meg bivalyerős ízületvédőt,
amivel némiképp késleltetni tudod az elkerülhetetlen szétbaszódást. Lehet tartani jó pénzért edzéseket is,
mert ezeket az agybeteg mozdulatokat nehezen sajátítod el autodidakta módon,
főleg mivel még nincs akkora irodalma ezeknek a „sportoknak”, mint a
testépítésnek, pláne nem magyar nyelven. Aztán ezt még meg lehet fejelni hatástalan, de hangzatosan megkomponált étrendekkel, mint
a harcosok étrendje, ami lényegében egy lebutított időszakos böjtölés. (Ami
elég durva, mert az intermittent fasting már amúgy is elég buta.)
Szóval ezer, meg egy
módon lehet velük pénzt kihúzni a befolyásolható emberek zsebéből, akik még
véletlenül sem akarnak diszfunkcionális izomzatú, feszengő buzik lenni,
hanem minden áron szeretnék magukat kurva
keménynek, strapabírónak, legyőzhetetlennek és haladó gondolkodásúnak érezni.
Erre játszanak rá ezek a dolgok nagyon ügyesen a jól csengő, de tartalom nélküli öntömjénezésükkel, és a lóvéért
cserébe megadják az embereknek az érzést, amire vágynak. No meg néhány rándulást,
ficamot, húzódást, szakadást és tönkrement ízületet. Legalább kapnak valamit az
emberek a pénzükért.
Az igazság pillanata
Végezetül pedig annyit, hogy ne értsetek félre, nem vagyok begyöpösödött gyúrós köcsög, és
nem vagyok a többi sport ellenére. De figyeltétek, hogy most lehagytam az
idézőjelet? Nem véletlen. Ugyanis itt igazi sportokról beszélek, mint
kerékpározás, úszás, satöbbi, nem pedig ilyen divathullámokban ránk törő, kreált és hamis ideológiával megtámogatott
őrületekről, amik leginkább kibúvók a következetes munka és/vagy az igazi,
igazolható eredmény elérésének kényszere alól akár a testépítésben,
akár bármilyen más sportban.
![]() |
Forrás: The Viewer's Commentary |
Éppen ezért arra kérlek titeket, ne csak ignoráljátok őket, hanem harcoljatok ellenük ezzel a
cikkel, amit én most fegyverként a kezetekbe adtam, hogy egyetlen linkkel
érdemben tudjatok reagálni az összes alaptalan állításra, amit ezen elfajzások
képviselői a fejetekhez vágnak. Válasszatok
magatoknak normális sportot, legyen az a testépítés, vagy bármilyen más
értelmes tevékenység, és bíztassatok másokat is erre. Mi formáljuk a környezetünket és a világot.
Mi döntjük el, hogy gátat szabunk-e ezen „sportok”
térnyerésének a testépítés rovására, és visszaemeljük-e azt az őt megillető
magasságokba, vagy pedig tétlenül nézzük, ahogy a fitneszipar fattyai még több
befolyásolható embert csábítanak magukhoz hamis ideológiával és üres
marketingdumákkal. Én döntöttem, és a
folyamatot elindítottam, de hogy meddig jut, az már csak rajtatok áll.
Remélem készen álltok!