Ellentét?
Forrás: the full wiki |
De persze ez nem így van, sokkal inkább egy élénk vita zajlik, melynek során a naturálok általában azzal érvelnek a másik oldal ellen, hogy koksszal könnyű eredményt elérni, de az úgysem lesz tartós, és csak az egészségüket károsítják, akik ilyenekkel élnek. A szerhasználók pedig azt mondják, ez a szükséges plusz, a naturál irányzatot pedig nem is lehet testépítésnek nevezni, hiszen akár egy szertornász, vagy egy akármilyen atléta is elérheti az izmosság és a kidolgozottság olyan szintjét, akkor pedig hol a különbség? Nah, azt majd elmondom pár sorral lejjebb.
Most ezt miért kell?
Szóval, ami itt a lényeg, hogy én nem a vita tüzét akarom
szítani, hanem csak meg akarom nevezni a különbségeket a kettő között, és a
helyére akarom rakni a fejekben dolgokat, mert mindent a helyén kezelve el kell
ismernünk, hogy mindkettőnek van létjogosultsága, csak nem mindegy, hogy milyen
szinten. Az én olvasatomban a testépítés
jelenti a profi szintet, ahol ugyanúgy jelen van, és sajnos a társadalmi és
közösségi nyomás miatt jelen is kell lennie a szteroidok használatának, mint a
kerékpározásban, az úszásban, vagy bármiben.
Csak a kurva nagy különbség abban
rejlik, hogy egy testépítőnél szembe ötlő ezen szerek használata, hiszen az
izmok méretének növelésére használják, míg egy versenykerékpárosról mondjuk már
nem mondod meg ránézésre, hogy iszonyatosan tele van baszva, hiszen az
állóképesség nem látszik az emberen első blikkre. De sajnos ezeket a negatív sztereotípiákat
úgysem lehet széles körökben eloszlatni egy olyan világban, ahol minden a
látszat és a felszínesség. Neked viszont nem kell és nem is szabad a birkák
közé állnod, mert egy átlagos gondolkodással nem leszel képes egy átlagon
felüli fizikum kialakítására, vagy egy átlagon felüli változásra, amire te is
vágysz. Tehát ne is képzeld, hogy nekem bármiféle érdekem fűződik ahhoz, hogy
tisztára mossam a testépítés megfakult hírnevét, a tisztánlátás kialakítása is
az út része. Ez nem egy szer, nem egy por, ez egy
életmód!
Azok az arcok...
Ezért kell megértened, hogy az, amikor kis hülyegyerekek lemennek a terembe, és már az első héten azon kattognak, hogy mit
toljanak arcba, vagy seggbe, miközben fogalmuk sincsen a kajáról, az edzésről,
és még igazán messze vannak a testük természetes határaitól, az kurvára nem
naturál, és közel sem testépítés. Az csak egy nagy adag buziskodás, némi
nárcizmussal és szellemi alultápláltsággal megfűszerezve, és ezek azok az
emberek – többek között – akikre rohadtul nem kell odafigyelned, és főleg nem
szabad rájuk irigynek lenned!
Nem kell, hogy érdekeljen, hogy miközben te a grammokat számolgatod, edzel, és megfelelően pihensz, addig ezek a kis majmok csak ott bohóckodnak a teremben, hétvégén a buliban eszi őket a fene, és mégis jobban néznek ki nálad. Szard le! De ne csak azért, mert hogy ők szétbasszák magukat, ez csak egy – igaz, azért mégsem elhanyagolható – része a dolognak. Mindig tartsd észben, hogy te ezt magadért csinálod, és ha becsülettel odateszed magad, nem csak egy jó – ilyen kis mezei kokszos köcsögöket simán megszégyenítő – testre tehetsz szert az évek során. Amit még profitálsz, az a kitartás, az akarat, az önuralom és a tested megismerése, amelyről túlzás nélkül mondom, hogy az élet nagy utazásainak egyik legfontosabbika.
Nem
beszélve arról, hogy amit te elérsz majd, azt mind természetes úton,
tápanyagokkal és edzéssel fogod elérni, és rá fogsz jönni, hogy a már eddig elért szintekre bármikor könnyedén vissza tudod fejleszteni akkor is a tested, ha az élet úgy hozza, hogy valamiért ki kell hagynod egy kis időt az edzésben. Mindezt azért, mert a fejedben lesz minden tudás,
ami a legfontosabb fegyvered még egy ilyen, a testiségeket előtérbe helyező
sportban is, és a tudat, hogy erre már egyszer képes voltál, pedig nem is
hitted, de most már simán menni fog.
Eközben pedig ezek a kis – a már előbb említett – majmok nagy valószínűséggel pár hónap után abba fogják hagyni az egészet a francba, mert elfogy a cucc, vagy a vese, vagy csak megrekednek egy olyan szinten, ami teljesen nevetséges, tekintve, hogy milyen eszközökhöz nyúltak, de arról mégsem fognak tudni túllépni, mert már bevetették a „titkos fegyvert”, ami pedig csak a végső utáni megoldás szabadna, hogy legyen. És ne feledd, az ilyenek fogják megkérdezni, ha már kezd látszani rajtad az edzés, hogy: „Te mit tolsz haver? Megizmosodtál, jó a patikus, mi?” Aztán te meg majd nagyvonalúan rájuk hagyod, és jót röhögsz azon, hogy nekik a te naturál fizikumod eléréséhez egy egész gyógyszertárra lenne szükségük.
Nem kell, hogy érdekeljen, hogy miközben te a grammokat számolgatod, edzel, és megfelelően pihensz, addig ezek a kis majmok csak ott bohóckodnak a teremben, hétvégén a buliban eszi őket a fene, és mégis jobban néznek ki nálad. Szard le! De ne csak azért, mert hogy ők szétbasszák magukat, ez csak egy – igaz, azért mégsem elhanyagolható – része a dolognak. Mindig tartsd észben, hogy te ezt magadért csinálod, és ha becsülettel odateszed magad, nem csak egy jó – ilyen kis mezei kokszos köcsögöket simán megszégyenítő – testre tehetsz szert az évek során. Amit még profitálsz, az a kitartás, az akarat, az önuralom és a tested megismerése, amelyről túlzás nélkül mondom, hogy az élet nagy utazásainak egyik legfontosabbika.
Forrás: Crossfit Milpitas |
Eközben pedig ezek a kis – a már előbb említett – majmok nagy valószínűséggel pár hónap után abba fogják hagyni az egészet a francba, mert elfogy a cucc, vagy a vese, vagy csak megrekednek egy olyan szinten, ami teljesen nevetséges, tekintve, hogy milyen eszközökhöz nyúltak, de arról mégsem fognak tudni túllépni, mert már bevetették a „titkos fegyvert”, ami pedig csak a végső utáni megoldás szabadna, hogy legyen. És ne feledd, az ilyenek fogják megkérdezni, ha már kezd látszani rajtad az edzés, hogy: „Te mit tolsz haver? Megizmosodtál, jó a patikus, mi?” Aztán te meg majd nagyvonalúan rájuk hagyod, és jót röhögsz azon, hogy nekik a te naturál fizikumod eléréséhez egy egész gyógyszertárra lenne szükségük.
Hát igen, ez tényleg poén
Aztán persze, most ezen így röhögünk is egy jót, de az egyetlen
baj ezzel az, hogy az ilyen gyökerek miatt gondolják azt az emberek, hogy elég
pár szuri, meg tabi, aztán már 50-es is a pajszer, meg kimegy a 150 kg nyolcszor a fekpadon.
De persze ki nem szarja le, hogy mit gondolnak az emberek?
Nekem elég, ha Te megérted,
hogy a profi testépítés valahol ott kezdődik, ahol a naturál véget ér: a tested
természetes határainál. De persze ez sem azt jelenti, hogy onnantól fogva
baszunk a kajára, meg a súlyokat is csak ráncigáljuk. Minden marad, csak belép
a képbe a szterkó, hogy átlagon felüli eredményeket érhessen el a delikvens. Az
persze már más kérdés, hogy érdemes-e átlépni azt a határt, és kockáztatni az
egészséged. Ezt órákig lehetne feszegetni, de ennek nem itt van a helye és az
ideje.
Ne csak nézz, láss is!
Már csak annyit tennék hozzá ehhez egyébként, hogy ha
megnézel mondjuk egy Phil Heath-et, vagy egy Jay Cutler-t, meg megnézel a
teremben bárkit, akiről lerí, hogy tolja magát, akkor azért elgondolkozhatsz
azon, hogy valami különbség mégis kurvára van. Szóval elég valószínű, hogy ennek a sportnak a titka nem igazán egy kis
ampullában, vagy tablettában rejlik, mert különben tele lenne a terem Mr.
Olyimpia fizikumú tagokkal.
A válasz
Forrás: http://mybodyhealth.net/ |
Főleg azt figyelembe véve, hogy egyrészt minden ilyen sportágban megfigyelhetőek kisebb-nagyobb hiányosságok és aránytalanságok, mint például az előbb említett szertornászoknál a teljesen elhanyagolt lábizomzat, másfelől meg nem jellemző még egészen magas szinteken sem (sajnos), hogy ezek a sportolók olyan szinten odafigyelnének a táplálkozásra, mint akár egy naturál testépítő.
Tehát igen fontos különbség az, hogy a naturál testépítésnél a cél maga az arányos fizikum, melynek elérése során nem kellemetlen mellékhatásként jelentkezik a fittség, az energikusság, a jó erőnlét és a jó egészségi állapot. Egy másik lényeges különbség az, hogy míg mondjuk a szertornától csak egy igen szerencsés genetikájú fazonnak lesznek irigylésre méltó vállai és karjai, és az is hosszú évek, sőt évtizedek során, addig a naturál testépítésnél az edzés, étkezés és pihenés megfelelő kombinációjával egy átlagos, vagy az átlagosnál rosszabb genetikával rendelkező egyén is kimagasló eredményt, szembeötlő változást érhet el a testén egy belátható időtartamon belül. Ezen kívül, ha odafigyelve csinálod, nem lesznek a testeden szembeötlő aránytalanságok, azokat leszámítva, amelyek a genetikádból adódnak, és leginkább csak neked, vagy esetleg szakavatott szemeknek tűnnek fel maximum, és még ezeken is sokat javíthatsz.
Amit nyerhetsz
Ezen felül ez a sport meg fog tanítani téged helyesen
táplálkozni, felismerni a tested reakcióit, következetességre és fegyelemre fog
nevelni, melyet az élet egyéb területein is kamatoztathatsz. Mindezek mellett, ahogyan azt már egyszer említettem a bevezetőben, te is
ugyanazokat az eszközöket fogod használni, a kokszot leszámítva, mint azok a
profik, akik a lehető legalacsonyabb
testzsírral és a legmasszívabb
izomtömeggel lépnek a színpadra egy versenyen, így leszel majd képes te is
a lehető legtöbbet kihozni a testedből és az adottságaidból, drámai, még
számodra is meglepő változásokat eszközölve.
A tanulság
Ezzel pedig el is értünk egy fontos tanulsághoz, amellyel le
is zárnám ezt a témát, remélve, hogy megértetted a lényeget.
Mindig csak magaddal versenyzel!
Te nem leszel profi, nem ebből élsz, te ezt csakis magadért teszed (meg az ellenkező nemért egy kicsit, de psszt!), és emiatt csakis magadhoz kell viszonyítanod. Nem kell azt nézegetned, hogy ki miért néz ki jobban, hogy kokszol, jobb a genetikája, vagy csak régebb óta csinálja, mint te. Az egyetlen szempont, amit figyelembe kell venned, hogy megítéld a sikerességedet, az a magadhoz mért változás. Ha képes vagy ezt elérni, eljutni egy szintre, onnan pedig apró lépésekkel tovább és tovább jutni, egyre jobban finomítva az edzésed és a táplálkozásod (és ne félj, mindig van mit alakítani, még egészen magas szinteken is), akkor gratulálok, te sikeres vagy egy sportban! Csak ezzel kell foglalkoznod, és ennek kell örülnöd, mert ebben az egészben csak ez, ami számít, és pont ettől szép az egész. Nah, valami ilyesmiről is szól ez a naturál testépítés.
Mindig csak magaddal versenyzel!
Te nem leszel profi, nem ebből élsz, te ezt csakis magadért teszed (meg az ellenkező nemért egy kicsit, de psszt!), és emiatt csakis magadhoz kell viszonyítanod. Nem kell azt nézegetned, hogy ki miért néz ki jobban, hogy kokszol, jobb a genetikája, vagy csak régebb óta csinálja, mint te. Az egyetlen szempont, amit figyelembe kell venned, hogy megítéld a sikerességedet, az a magadhoz mért változás. Ha képes vagy ezt elérni, eljutni egy szintre, onnan pedig apró lépésekkel tovább és tovább jutni, egyre jobban finomítva az edzésed és a táplálkozásod (és ne félj, mindig van mit alakítani, még egészen magas szinteken is), akkor gratulálok, te sikeres vagy egy sportban! Csak ezzel kell foglalkoznod, és ennek kell örülnöd, mert ebben az egészben csak ez, ami számít, és pont ettől szép az egész. Nah, valami ilyesmiről is szól ez a naturál testépítés.