3.2.4. Folyadékbevitel

Az emberi test 60 %-a víz, amelyből párolgással és kiválasztással naponta átlagosan 2,5 liter vizet veszítünk. Természetesen ez a mennyiség függ az egyén testtömegétől és a fizikai aktivitás mértékétől. Szerintem magától értetődő, hogy nekünk, akik aktívan sportolunk, több folyadékra van szükségünk.

3.2.3. Mit együnk?

A fehérjéről, szénhidrátról és a zsírról szóló cikkekben részben már lefektettük a naturál testépítéshez és az egészséges életmódhoz szükséges alapokat a tápanyagokat illetően. Kaptatok tippeket, kimerítő, vagy éppen példálózó felsorolásokat azzal kapcsolatban, hogy melyik makrotápanyagnak melyik élelmiszer a legjobb forrása. Viszont további kiegészítésre szorul dolog, már csak azért is, hogy idővel ti magatok is megtanuljátok önállóan eldönteni egy élelmiszerről, hogy az a része lehet az étrendeteknek, vagy pedig szemét kajának minősül.

3.2.2. Mérd a kaját!

Az élelmiszereket és a bennük található tápanyagokat mérni kell, de erre részben már a korábbi cikkekben is utaltam. Mérleggel, grammra pontosan. Az élelmiszereket nyersen mérjük. Tehát ha 100 gramm rizsben 77,5 g szénhidrát van, akkor az nem a főtt állapotára értendő, amikor már megszívta magát vízzel, hanem arra, ahogyan a zacskóban megveszed.

3.2.1. Zsírégetés és izomépítés egyszerre?

Ezt a dolgot nem kívánom túlzottan ragozni, de pár szót azért ejtenünk kell róla, mivel néha azért felmerül egyes emberekben, hogy ők valahogy úgy szeretnének edzeni és/vagy kajálni, hogy lemenjen róluk a zsír és meg is izmosodjanak egyszerre. De sajnos ez így ebben a formában nem működik.

Mindkét tevékenység (szálkásítás, tömegnövelés) egy állapot, amelyeket, mint tudjuk, megfelelő táplálkozással tudunk elérni. A szálkásító és tömegnövelő edzés között nincsen különbség, csupán annyi, hogy szálkásításnál beiktatunk a súlyzós edzés mellé aerob edzéseket. A táplálkozásnál viszont a döntő különbség a kalória különbségekben rejlik.

Forrás: loseweightlegit.com

Kalóriadeficit esetén képesek vagyunk az elraktározott zsírokból fedezni a hiányt, kalóriatöbblet esetén pedig a test pillanatnyi állapotának fenntartásához szükség kalóriákon felüli mennyiséget izomépítésére tudja használni a testünk. Az pedig könnyen kitalálható, hogy a kalóriadeficit és a kalóriatöbblet egyszerre nem megvalósítható.

Ráadásul a testünknek huzamosabb ideig szüksége van a többletre, vagy a hiányra, hogy „kizökkenjen” a fennálló egyensúlyi állapotából (homeosztázis), és katabolikus (fogyó) vagy anabolikus (épülő) állapotba kerüljön. Rövidebb ideig tartó kalóriaingadozások nem járnak hosszabb távú hatásokkal.

3.2.5. Félreevés és az étrend betartása

Azt már korábban átbeszéltük, hogy az egészséges életmód és a törekvésünk arra, hogy jól nézzünk ki nem arról szól, hogy nem ehetünk semmi finomat. Sőt, az ételeinknek finomnak kell lenniük. Viszont mi van a korábbi kedvenc ételeinkkel, amik nem éppen voltak egészségesek és nem igazán elégítették ki a sportcélú táplálkozás követelményeit? Nos, azokat sem kell teljes mértékben elfelejtenünk, viszont az is igaz, hogy határt kell szabni a vágyainknak velük kapcsolatban.