Egy kokszdíler naplója

Telefoncsörgésre kelek délben. A fejem még kicsit zsong, mert tegnap eléggé rászippantottam a kólára a Timivel, de legalább jó híreket kapok. A Feri az, hogy minden oké, a szállítmány rendben átért a határon. Mondjuk tudtam, hogy nem lesz semmi tré, mivel az egész határőrbrigád rajta van a témán, így csak megkapják a havi adagjukat, aztán minden rendben, nem baszakodnak. Mindjárt lépnem is kell átvenni a részemet, csak előtte ki kell paterolnom a Timit a kecóból. Nem a csajom amúgy, csak néha levarrom, de azért bírom, mert mindenre kapható, nagyon készséges a kicsike. Persze ebben benne van, hogy 20%-al olcsóbban kapja a fejadagját tőlem, aztán emiatt a szexben olyan dolgokat is bevállal, amit nem sokan, de ezt nem részletezném, mert úriember vagyok. A lényeg, hogy vele néha egy fél kamagra is elég egész estére, és áll, mint a zászlórúd. Nagyon baba csaj.

Egyébként ő is gyúr, de gondolom ezt kitaláltad, viszont csak ilyen bikini témában pucsítgat, szóval szép, feszes, meg minden, de nem túl izmos, hanem az a pont jó, vágod. Nem is szed, csak 3-4 féle szart, igazából én még naturálnak mondanám, főleg, hogy néha egy egész hónap szünetet is beiktat. Mondjuk azt én nem csípem, mert akkor löttyedtebb a segge is, meg néha még menstruál is, aztán akkor tiszta vér lesz mindig a lepedő, amikor megbaszom. Mondjuk az egyetlen szépséghibája még ezen kívül, hogy a csiklójára már kicsit rámentek a hormonok, aztán olyan, mint egy icipici pöcs, de végül is amikor az arcomra ül, akkor elszopogatom neki, nagyon tudja élvezni. Buzisnak meg nem mondanám a dolgot, mert hát hiába olyan, mint egy fasz, az akkor is egy csikló. Nem is nagyon izgat ezért, ha a Laci ezzel húz, mert ő is vágja, hiszen megvolt neki párszor a csaj, ugyanis régen ő volt az elosztó, de aztán már nagyon könnyelmű lett, aminek meg is lett a böjtje, bevarrták másfél évre a kaptárba.

Honnan tudhatod biztosan, hogy valaki kokszol? - FFMI, A PERDÖNTŐ BIZONYÍTÉK

Avatott szemek számára sok-sok jele van annak, ha valaki kokszol. Nagyon gyors átalakulás, nagy izomtömeg mellett nagyon durva szálkásság, hatalmas, kerek vállak és nagy trapézizmok (ezekben az izmokban van a legtöbb androgén receptor, ezért ezek reagálnak a legjobban a kokszra). Ezek az erős gyanúra okot adó jelek. Aztán vannak még olyanok, mint a nagyon nagy aránytalanságok az izomcsoportok között, zömében a felsőtest javára, a pattanásos bőr és a bőrrepedések, de ezek már kevésbé biztos jelek, hiszen ezek még naturálok között is gyakran előfordulhatnak. Nekem is vannak repedéseim, és ismerek olyat is, akinek elég ragyás a háta, pedig egyikünk sem cuccolt soha. És az aránytalanságok is előfordulhatnak viszonylag jelentős mértékben naturálok esetén is, ha a rossz adottságok rossz edzéssel párosulnak. De azért ha ilyet látsz egy nagyon izmos emberen, akkor nem árt gyanakodni.

Emellett pedig vannak olyanok is, amik csak a sporthoz magas szinten értő, komoly szaktudással rendelkező embernek szúrnak szemet. Ha ugyanis ismered ennek a sportnak a csínját-bínját, és azt látod, hogy valaki egy teljesen elbaszott (például nullszénhidrátos) diétával szinte izomveszteség nélkül leszálkásított, vagy egy totál fos, állandó jelleggel végzett „ami a csövön kifér” edzés mellett is folyamatosan fejlődik túledzés nélkül, akkor tudni fogod, hogy ez az arc biztos, hogy tele van, mert ez máshogy nem lehetséges. Vagy esetleg emberfeletti genetikája van, de erre azért nincs sok esély, mert ilyen 10 ezerből 1 embernek van, és az sem biztos, hogy az ilyen illető éppenséggel gyúr. Lehet, hogy csak pihenteti a TV előtt a kiváló adottságait, amíg más a szar genetikájával a teremben szenved.

A TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTŐ KOKSZ! - Legalábbis a szennymédia szerint

Igazából nem is tudom, mit várhat az ember a TV2 reggeli műsorától. Leginkább semmit, ami szinte kivétel nélkül mindig be is igazolódik, ha a Youtube feldob nekem egy epizódot a Mokkából, én pedig arra vetemedek, hogy megnézem. De, tudjátok, legalább annyit elvárna az ember, hogy ha értéket teremteni nem is tudnak, legalább ne hazudozzanak és ferdítsenek orrba-szájba, hatalmas károkat okozva ezzel egy egész iparágnak, és kibaszva olyan fiatalokkal, akiknek ezentúl az anyukája kifogja öntögetni a „fújatóporát”, mert hogy az GOKSZ!

És mondom ezt úgy, hogy tudjátok jól, hogy ha a tápkieg ipar hazugságait kell leleplezni, és a gátlástalan cégeket kell ekézni, akkor én aztán nem félek kinyitni a számat a témában, nem aggódva senkinek sem a rosszallásán, vagy szponzori pénzeken (LoL). De az említett, fentebb beágyazott adást megtekintve bizony még nálam is elgurul a gyógyszer, mert ami sok, az sok.

Újabb bizonyítékok, hogy Zac Efron bekokszolt az új Baywatch-ra!

Egy hete közzétettem egy videót, amiben arra kerestem a választ, hogy Zac Efron vajon bekokszolt-e az új Baywatch-ra, vagy elérhető, és még inkább fenntartható az a forma naturálban is. Ezt a videót, és Zac Efron fizikumát itt tudod megtekinteni, amit a cikk elolvasása előtt érdemes is megtenned, hogy képben legyél:

A videó elég népszerű lett, hiszen már 10 ezer megtekintésnél, és 400 like-nál jár, szóval látszik, hogy sokatokat érdekel a téma, ami nem is csoda, mert baromi jól néz ki Zac, de mégsem az a brutális, anabolikus szörny, hanem egy szép, arányos, de amellett kibaszottul szálkás fizikuma van, ami naturálban már meglehetősen problémás ilyen izomtömeg mellett. Néhányan viszont még így is kételkedtek a végső konklúziómban, miszerint Zac legalább a szálkásításhoz és a forma forgatás alatti fenntartásához használt valamilyen doppingszert. Nézzük hát a további tényeket.

A kokszolás abszurditása a hobbi testépítésben

Annyira elterjedt már a hobbi testépítésben a dopping, hogy néha már fel sem tűnik, hogy mennyire abszurd is ez az egész helyzet. Emberek kockáztatják az egészségüket, és préselnek ki magukból egyre nagyobb teljesítményt (jelen esetben ezalatt csak annyit értek, hogy egyre nagyobb izomzatot, a konkrét teljesítményt, pontosabban munkát a dolog mögött most ne feszegessük) illegális szerek használatával, hogy... De tényleg, miért is?

Egy gyúrós naplója

Mostanában eléggé elkurvult ez a sport. Mindenféle kis okostojás tűnt fel fenséges sportunk egén, akik köcsög tanulmányokat, meg tudományos cikkeket lobogtatnak, hogy ez így van, az meg úgy van, azt hiszik, ők szarták a spanyolviaszt. Az egyik legújabb, hogy edzés után nem kell fehérjét inni. Nem kell fehérjét inni, vágod? Mi ez a baromság? Hogy a kurva anyámba ne kéne? Akkor mi a faszért árulják a fehérjét a gyúrósoknak, ha nem azért, mert meg kell inni? Kenjem a hajamra, vagy mi? Gyökerek. Az edzés után semmi sem kell gyorsabban az anabolikus ablakban, mint egy jó tejsavófehérje turmix vitargoval, BCAA-val, glutaminnal, kreatinnal, HMB-vel, mindez megbolondítva egy kis marhafehérjével és egy csipetnyi tömegnövelővel is, biztos, ami biztos. Jó masszív turmixot szoktam kikeverni, van benne vagy 130 gramm fehérje, de hát kell a cucc egy bitang testbe. A sok kis szakértő meg ne igyon turmixot, aztán maradjon olyan göthös, amilyen. Tiszta szégyenek. Meg amúgy is, hogyan vigyem be a napi 4 g/tskg fehérjét, ha nem iszok turmixot? Észkombájnok.

Kitől fogadj el tanácsot? - A LÁTSZAT CSAL

A testépítés tipikusan látványsport, ez nyilvánvaló. Arról szól, hogy ki az izmosabb, ki a szálkásabb, kinek jobbak az arányai, magyarán: ki néz ki jobban. Mindenki, aki elkezdi, kivétel nélkül a külsején akar változtatni. Vagy azért, hogy a csajoknak imponáljon (bár akinek ez a célja, az inkább gyúrjon arra, hogy legyen pénze egy BMW-re), vagy azért, hogy ne baszogassák többet a suliban a nagyobb srácok, vagy csak azért, hogy ő is raj csávó legyen a diszkóban, mert neki is ráfeszül a pajszerre a póló. De hogy a hölgyeket se hagyjuk ki, náluk is hasonló a motiváció; laposabb has, kerekebb segg, feszesebb combok, ezek a fő céljaik, amiért lemerészkednek a terembe.

Ebből a hozzáállásból aztán egyenesen következhetne, hogy az ért a legjobban a testépítéshez, aki a legjobban néz ki. De a feltételes mód nem véletlen, ugyanis ez a dolog azért mégsem így működik valamiért. Távolról sem. A testépítésben ugyanis fokozottan igaz, ami azért más sportokra is megáll; közbeszól a genetika és a koksz. („Jajj, már megint az a kurva koksz! Nem unod még?” Én igen, de sajnos a testépítők nem. Azért olvass tovább, meglátod, jó lesz.)

Miért számít, hogy ki kokszol és ki nem?

Ha feltűnik a neten egy kép vagy egy videó, amin egy lepukkant teremben izmos srácok edzenek elszántan a körülményekkel dacolva, amin egy versenyen valaki hiányzó végtaggal, mégis izmosan lép színpadra, vagy amin egy látványos átalakulásnak lehetünk szemtanúi, a kommentelők két részre szakadnak. Az egyik felük elismerően nyilatkozik az adott teljesítményről és akaraterőről, miközben a másik felük „kokszol” felkiáltással magyarázza a látottakat, amire ez előzőek nekitámadnak utóbbiaknak, hogy de hát attól még a kemény munka, csináld utána, te mit tettél le az asztalra stb.

Hogy hol az igazság? Az most tök mindegy, azt majd eldöntöd te, én csak feltárok neked egy aspektust a dologgal kapcsolatban. Az internet dinamikáját, a testépítés mai állását, és az emberek természetét ismerve 99%, hogy az adott személy kokszol. De ez miért is fontos? Attól még nem járt le edzeni? De. Nem tartotta a kaját? Ez már nem olyan egyértelmű, de valószínűleg de. Könnyebb dolga volt így, mintha nem kokszolt volna? Nyilván. De ettől még tény, hogy megemelte a seggét, és eljárt csinálni valamit a helyzete ellenére, legalábbis a kép, illetve a videó ezt hivatott kifejezni.

Barbiebuilding - Az esztétika tündöklése és bukása

Tündöklés, bukás, meg a többi, mi? De aztán tényleg. Elég jól megfigyelhető tendencia, hogy az emberek nem ismerik a mértéket úgy nagyjából semmiben. Írtam már erről „A külső - Minden és semmi” című cikkemben is, példának okádék, és lényegében erről fogok körmölni most is.

Valaha ugyanis a női testépítés az esztétikáról szólt, arról, hogy a nők még jobb nők legyenek. De ez valahol elbukott. Ma már inkább jobb férfiak lesznek. A legtöbb sportban nem tényező, hogy ki mennyire jó nő, mennyire szép, vagy vonzó, hiszen a sportteljesítmény ettől független. De akár mondhatnám ezt az élet többi területére, hiszen lehet valaki nagyon jó tanár, cégvezető vagy bármi, függetlenül a küllemétől. No de a testépítésben ettől nem lehet függetleníteni, mert ez egy esztétikai sport, aminek a célja a minél szemrevalóbb megjelenés, a minél tökéletesebb fizikum.

Ez pedig nem különíthető el totális mértékben attól, hogy valaki mennyire vonzó (különösképpen a nőknél nem), főleg a testére értve, mert mondjuk az arctól még el lehet vonatkoztatni jelen esetben. Olyan ez kicsit, mintha a Playboy magazinba ronda, amorf nőket tennének, mert hát a külső az nem minden, a szépség meg önmagában nem érték. Ez egy nagyon szimpatikus, felvilágosult, intellektuális hozzáállás, de megbukik azoknál a dolgoknál, amik pont a külső megjelenésre vannak kihegyezve. Pontosan ilyen dolog a testépítés is.

Fitnesz picsák, kokszos majmok és más hozzá nem értők – Az edzők új generációja

Egyre erősödő tendenciaként észlelem sportunkban, hogy kompetensnek tűnő, de valójában felettébb dilettáns emberek tanítanak edzeni lelkes és naiv kezdőket. Azt most hagyjuk is, hogy a jellemzően szteroid használó sportolók naturálokra próbálják ráhúzni az edzésmódszereiket, ami nyilvánvalóan nem vezet semmi jóra. Azonban az már tényleg felettébb felháborító, hogy még a gyakorlatok helyes végrehajtását sem képesek megtanítani edzettjeiknek, a horror módon kivitelezett gyakorlatokat pedig büszkén posztolják a Facebook-ra.

Láttam már (és a linkekre kattintva te is láthatsz) elbaszott felhúzást, kriminális színvonalú guggolást, és nemrég a csoportomba is kikerült valami döntött törzsű evezésnek csúfolt porckorongsérv fejlesztő gyakorlat, ahol a delikvenst bőszen biztatja a hülyeségre az edző és a kameragirl. De ez csak néhány kiragadott példa a teljesség igénye nélkül, sajnos nem merül ki ennyiben ez a dolog.

Igyam, szívjam vagy szúrjam? - Az önkárosítás kötelező alternatívái

A gyúrós srácok és csajok szeretik az önigazolást. Az önigazolást, hogy miért nem élnek szociális életet, hogy miért jobb az ő sportjuk, mint bármelyik másik, de főleg a foci, hogy miért különbek az életmódjuk miatt, mint bárki, és hogy miért kokszolnak.

Gyakran látom ugyanis a szteroid használattal kapcsolatban, hogy a támogatói megpróbálják egy olyan relációba helyezni a dolgot, hogy a dohányzáshoz, illetve az alkoholfogyasztáshoz viszonyítják, mondván a magyar népesség zöme cigizik és piál, de én nem, szóval had kokszoljak már akkor egy kicsit. Noha én a dohányzást egy mindennél rosszabb és feleslegesebb dolognak tartom (ezzel szemben az alkalmi, rekreációs célú alkoholfogyasztást viszont nem ítélem el), azt azért látni kéne, hogy egy rossz szokás alternatívája nem egy másik rossz szokás kell, legyen.

Táplálékkiegészítők és illegális doppingszerek – Amiről senki sem beszél

Már régóta érlelődik bennem a gondolat, miszerint a táplálékkiegészítő gyártók és forgalmazók reklámjai által kreált ideáloknak erőteljes szerepe van az emberek eltorzult testképének kialakulásában, ezen keresztül pedig az egyre inkább elharapódzó kokszhasználatban.

Millió és egy tanulmány készült már arról, hogy a divatmagazinok és egyéb hasonló médiumok által preferált csontsovány lányok képei hány – egyébként normális testalkatú – lánynak okoztak súlyos önértékelési zavarokat, ezáltal pedig anorexiát és bulimiát. Vajon valamelyest ellenkező előjellel nem ugyanezt teszik ezek a reklámok?

Hétköznapi hősök

A testépítésben, akárcsak a többi sportban, a reflektorok mindig a legjobbakra világítanak. Mindig a jéghegy csúcsa az, ami szem előtt van, emiatt pedig hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, ami azt a felszínen tartja: magunkról.

Forrás: wallpaper1.rozblog.com

Sokan úgy néznek a legnagyobbakra, mint az emberfeletti teljesítmények megtestesítőire. Mint valakikre, akik számunkra elképzelhetetlen magasságokba emelkedtek, és valami olyat tudnak, aminek mi a nyomába sem érhetünk. Természetesen van ebben igazság, hiszen nem véletlenül ők vannak ott, ahol, azonban a valóság ennél jóval árnyaltabb. Ennek megértéséhez és a cikkem fő mondanivalójának kibontásához viszont tennünk kell egy rövidke kitérőt.

Naturál valakik és kokszos senkik

Tudjátok, mit unok kurvára?

Hogy amikor az ember megemlíti egy "csodás átalakulás", vagy éppen csak egy átlagnál izmosabb, de nem kiemelkedő fizikum láttán, hogy ez a csóka bizony tele van, akkor a következő a reakció:

"Jó, de hát koksszal is ugyanolyan keményen kell edzeni és helyesen kell táplálkozni."

A testépítés mocskos titka - Sunák, koksz, thaibox

Írhattam volna azt is a címbe, hogy nyílt titok, hiszen amiről most szó lesz, az sokak előtt ismert, legalábbis mindig azt hiszem. De aztán időről időre felbukkannak olyanok, akiknek tudatlansága/naivitása – nevezd, ahogy akarod – felülmúl minden képzeletet. Nem tudom, hogy ezek az emberek csak a testépítéssel újonnan megismerkedő generáció tagjai, akik később aztán majd tisztába kerülnek a dolgokkal, vagy pedig olyanok, akiket valamilyen oknál fogva teljes mértékben elkerül a realitás érzék és a józan ítélőképesség. Mindenesetre meglepően sokan vannak.

1.1. Testépítés vs. Naturál testépítés

Ellentét?

Forrás: the full wiki

Nos, szeretnék azzal indítani, hogy a cím csak egyfelől találó, másfelől könnyen félreérthető. Ugyanis itt korántsem arról van szó, hogy a két irányzat között bármiféle viszályt szeretnék szítani, de legalábbis szeretném azt hinni, hogy az egyik irányból sincs köpködés a másikba, sokkal inkább a kölcsönös tisztelet és megértés jellemzi a viszonyt.

De persze ez nem így van, sokkal inkább egy élénk vita zajlik, melynek során a naturálok általában azzal érvelnek a másik oldal ellen, hogy koksszal könnyű eredményt elérni, de az úgysem lesz tartós, és csak az egészségüket károsítják, akik ilyenekkel élnek. A szerhasználók pedig azt mondják, ez a szükséges plusz, a naturál irányzatot pedig nem is lehet testépítésnek nevezni, hiszen akár egy szertornász, vagy egy akármilyen atléta is elérheti az izmosság és a kidolgozottság olyan szintjét, akkor pedig hol a különbség? Nah, azt majd elmondom pár sorral lejjebb.