Vércsoport diéta - CÁFOLVA

Kritikai attitűdöm ellenére néha hajlamos vagyok a naiv optimizmusra. Hajlamos vagyok azt hinni, hogy egyes már elterjedésükkor is nevetséges és átlátszó áltudományos módszerek már régen kimentek a divatból. És amikor ebben a tudatban megnyugodva hátradőlök a hányatott sorsú Telma főnöki székemben (soha ne vegyetek ilyet, egy kalap szar), hogy végigpörgessem a nekem írt üzeneteket és ask.fm kérdéseket, szembesülök a szörnyű valósággal. „Mi a véleményed a vércsoport diétáról?” „A vércsoport diéta szerinted ér valamit?” „Miért követi számos hazai fitneszmodell a vércsoport diétát, ha annyira rossz?” Öt perc sírás az asztal alatt, aztán a tettek mezejére lépés. (Ne értsetek félre, nem a kérdezőkre vagyok kiakadva, hanem azokra, akik a baromságokat terjesztik.)

Mi is az a vércsoport diéta?

Maga a vércsoport diéta Dr. Peter D'Adamo „Eat Right 4 Your Type” című könyve révén került be a köztudatba még a 90-es években. Bár lehet, hogy az a megfogalmazás sem lenne teljesen alaptalan, hogy kipattant a fejéből, ugyanis semmilyen tudományos bizonyíték nincs, amire alapozhatott volna. Mindenesetre azt nem tudom, hogy vajon valaki propagálta-e már előtte ezt az elméletet, de mindegy is, a lényeg, hogy ő robbantotta ki a világon ezt az őrületet, ami a mai napig nem akar lecsengeni.

A dolog lényege röviden annyi, hogy az embereket a vércsoportjuk szerint négy csoportba oszthatjuk: A, B, AB, 0. Ez a négyféle (vér)csoport más és más táplálkozási mintát kell kövessen, bizonyos ételektől tartózkodnia, bizonyosokat pedig fogyasztania kell, ha egészséges és fitt akar lenni. Példának okáért, aki 0-s vércsoportú, az az úgy nevezett „vadász”, tehát neki főleg húsokat, halat kell ennie, és vissza kell fognia például a gabonafélék és hüvelyesek fogyasztását. Míg mondjuk az A-s vércsoportúak az úgynevezett „agrárok vagy földművelők”, és nekik inkább a növényi étrendre kell alapozniuk, míg a vörös húst mindenekfelett kerülniük kell.

De most ez tényleg akkora hülyeség?

Hát, ha a megnevezéseknél, mint vadász és földművelő, nem kezdtél el gyanakodni, akkor segítek. Igen, nem is hinnéd, mekkora. Már maga a feltételezés is nevetséges, hogy a céljaidon és az egészségi állapotodon kívül bármi is befolyásolja a táplálkozásodat, legyen az egy létező dolog, mint a vércsoport, vagy egy kitalált, mint az anyagcseretípus (khm…). A hüvelyesek vagy a paradicsom (utóbbi a B-s vércsoportúaknak nem ajánlott az elmélet szerint) minden egészséges embernek egy értékes tápanyagforrás, míg a tejtermékeket laktózérzékenyként akkor is kerülnöd kell, ha B-s vércsoportú vagy, és kimondottan ajánlott lenne számodra.

Az elmélet már a józanész mezsgyéin haladva is több sebből vérzik, ugyanis ki feltételezné azt, hogy az ereidben csörgedező vérnek bármi köze is van az anyagcserédhez vagy az emésztésedhez? Gondolod, hogy a 0-s vér nem szállít el valamilyen tápanyagot a rendeltetési helyére, amit a B-s igen? És ha ez még így is lenne, akkor sem az elfogyasztott étel befolyásolná a dolgot, ugyanis minden fehérje aminosavakra, minden szénhidrát monoszacharidokra, a leggyakrabban glükózra bomlik, és úgy kerül a véráramba. Gondolod, hogy a véred tudja, hogy egy bizonyos aminosav most vörös húsból van vagy hüvelyesből, hogy a glükóz zabpehelyből van vagy lencséből?

Forrás: Moody Housewife

Mindamellett már az is beszédes, hogy a legtöbb oldalon, ahol a vércsoport diétáról olvastam, a tápanyagforrásokat hizlaló, azaz „rossz”, és fogyást elősegítő, azaz „jó” csoportokra osztották… Mintha a hízás csak rossz lehetne ugye, mert hát dagadt leszel, még véletlenül sem izmos, és a fogyás meg akkor is jó, ha anorexia közeli BMI-vel rendelkezel. Erősen hajaz ez a hozzáállás a Nők Lapja szintű fogyókúrák és diétás tippek színvonalára, ahol fogyni mindig jó, mert a kedves olvasó mindig dagadt, hiszen a zsírégető tanácsokat követő oldalon mindig találni egy jó kis sütemény receptet, ami olyan fincsike, úgyhogy kár volna kihagyni. Na de hogy ne csak az elemi logika mentén érveljek (bár azt sem kell alábecsülni), nézzünk meg sokkal kézzelfoghatóbb bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy mekkora légből kapott faszság is a vércsoport diéta.

Mit mond a tudomány?

Nagy szerencsénkre jó és reprezentatív tudományos kutatások állnak rendelkezésünkre a témában, amik egyértelműen cáfolják az elmélet bármiféle létjogosultságát. 2013-ban a The American Journal of Clinical Nutrition¹ 1415(!) a témával foglalkozó cikket vizsgált át, és arra a megállapításra jutott, hogy semmilyen tudományos bizonyíték nem áll rendelkezésre, ami a vércsoport diéta egészségügyi vagy bármilyen egyéb előnyeit igazolná. Most a kekeckedő vércsoportdiéta hívő (vagy ami még rosszabb, az abból hasznot húzó guru) mondhatná, hogy hát oké, nincs bizonyíték mellette, de ellen sem. Pedig van.

2014-ben egy torontói kutatócsoport² 1455 alany részvételével egy nagyon széleskörű kutatást végzett. Rögzítették az alanyok táplálkozását, és egy pontozási metódussal osztályozták őket mind a négyféle vércsoportnak előírt diéta vonatkozásában függetlenül a vércsoportjuktól. Így természetesen különféle csoportok alakultak ki: voltak, akik csak megközelítőleg táplálkoztak valamely vércsoportnak előírt étrend szerint, voltak olyanok is, akik mondjuk az A-s vércsoportnak előírt étrendet követték 0-s vércsoportúként, és természetesen voltak olyanok is, akik a vércsoport diéta szerint a saját vércsoportjuknak megfelelő étrendet követték. Ez a rendszer elsőre kicsit furcsának és bonyolultnak tűnhet, de nagy előnye, hogy tényleg minden lehetséges kombinációt megvizsgált pro és kontra.

Forrás: Wonder How To

A tesztidőszak véget érte után összevetették az alanyok étkezési szokásait a vércsoportjukkal és olyan mutatókkal, mint például vérnyomás, koleszterin szint, testtömegindex (BMI) és derékméret. A kutatók arra jutottak, hogy semmivel sem lettek jobbak azoknak az eredményei, akik a vércsoportjuknak megfelelően táplálkoztak, mint azoknak, akik nem. Ami viszont még külön érdekes, hogy a különféle (tehát A-soknak, AB-seknek stb. szánt) étrendek különféle pozitív hatásokkal bírtak függetlenül attól, hogy milyen vércsoporttal rendelkező illető fogyasztotta őket. Az A vércsoport diéta szerint étkezőknek például jobb volt a testtömeg indexe és a vérnyomása, a 0-s étrendet fogyasztóknak pedig alacsonyabb volt a triglicerid szintje. Szerencsétlen, a B-s vércsoportúaknak szánt étrendet követő alanyoknak viszont semmilyen különösebb pozitív hatásban nem volt részük.

Megértetted most már?

Ahogy láthatod, mind a józan paraszti ész, mind a tudomány azon az állásponton áll, hogy a vércsoportnak semmi köze a táplálkozáshoz. Ha egészséges alapanyagokkal táplálod a tested, akkor a vércsoportodtól függetlenül egészséges leszel, ha pedig szemetet eszel, akkor megbetegszel. Hiába követi sok fitneszmodell ezt a marhaságot, és hiába szerepel például az anyagcseretípus szerinti étkezés hazai nagyasszonyának kérdőívében a vércsoport, mint meghatározó tényező, ez is csak a szakértelem hiányának és a gátlástalan pénzéhségnek a manifesztációja. (Kinél egyik, kinél másik, kinél mindkettő.) Ennyi erővel a hajszín alapján is meglehetne határozni az emberek tápanyag igényeit, és még az is lehet, hogy arra is több tudományos bizonyítékot lehetne találni némi csúsztatással, mint a vércsoport diétára. Utóbbira ugyanis nincs egy se.

Forrás: Lifehack

Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy amikor Dr. Peter D'Adamo-t, a módszer atyját még annak idején szembesítették azzal, hogy a rendszere tulajdonképpen csak a képzelet szüleménye, és semmi sem támasztja alá semmilyen egészségre gyakorolt pozitív hatását, azt mondta, hogy azért nincsen egyetlen vonatkozó kutatás sem a témában, mert alacsony iránta az érdeklődés, és nincs rá pénz. 7 millió eladott könyv vajon alacsony érdeklődést jelez? Minekutána pedig továbbra is számon kérték rajta a dolgot, 1996-ban azt nyilatkozta, hogy éppen most jár a nyolcadik évében egy tíz éves kutatásnak, ami a vércsoport diéta bizonyos ráktípusokra gyakorolt hatásait vizsgálja. Nos, azóta eltelt húsz év, és a kutatás a mai napig nem látott napvilágot, ellenben például azokkal, amiket most mutattam nektek, és amik mind azt bizonyítják, hogy a vércsoport diéta nem más, mint egy újabb ügyes lehúzása a naiv embereknek.

Végezetül még had jegyezzek meg annyit, hogy a neten a különféle fórumokon olvasható beszámolók, amik a diétát elkezdőktől származnak, és az étrend eredményességéről számolnak be, csupán arról tanúskodnak, hogy ha valaki a totálisan rossz étkezési szokásait lecseréli egy valamivel egészségesebb rendszerre (mert bár a vércsoport diéta egy humbug, de alapvetően egészséges, feldolgozatlan élelmiszerekkel operál), akkor a teste meghálálja azt. Vércsoporttól függetlenül. Ehhez azonban nem kell sem a könyvet megvenni, sem pedig súlyos pénzeket kifizetni egy sarlatánnak egy áltudományos alapokon nyugvó étrendért, amivel sok jó és egészséges ételt indokolatlanul kizárunk az étkezésünkből. Meg kell keresni egy hozzáértőt, aki képben van a legújabb, bizonyítottan eredményes módszerekkel, amik nincsenek túlbonyolítva és túlmisztifikálva, és pusztán csak pontosan a szükségleteinkhez igazítja a táplálkozásunkat. Utóbbit ugyanis kizárólag a céljaink határozzák meg és az aktuális egészségi állapotunk, nem mindenféle légből kapott módszerek, tűnjenek bármilyen komolynak is.

Források:

1. http://ajcn.nutrition.org/content/98/1/99.long
2. http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0084749