3.2.5. Félreevés és az étrend betartása

Azt már korábban átbeszéltük, hogy az egészséges életmód és a törekvésünk arra, hogy jól nézzünk ki nem arról szól, hogy nem ehetünk semmi finomat. Sőt, az ételeinknek finomnak kell lenniük. Viszont mi van a korábbi kedvenc ételeinkkel, amik nem éppen voltak egészségesek és nem igazán elégítették ki a sportcélú táplálkozás követelményeit? Nos, azokat sem kell teljes mértékben elfelejtenünk, viszont az is igaz, hogy határt kell szabni a vágyainknak velük kapcsolatban.

Enni, vagy nem enni: az itt a kérdés

Remélem az már tiszta, hogy nem csak a kinézetünk, hanem az egészségünk érdekében is normálisan kell étkeznünk, viszont ez nem egyenlő a teljes aszketizmussal. Senki sem várja el tőled, hogy teljes mértékben lemondj a kedvenc ízeidről, de azzal tisztában kell lenned, hogy nem lehet minden a tiéd egyszerre.

Nem eszegethetsz csokit/pizzát/csipszet minden nap és nem nézhetsz ki jól egyszerre. Meg kell találni az egyensúlyt a dolgokban. Az egészséges étkezést valahogy úgy kell felfognunk, hogy ha a táplálkozásunk alapjában véve normális tápanyagokból áll, akkor semmi baj sem lesz abból, ha néha bedobunk valami szemetet, ami kedves az ízlelőbimbóinknak. Néha! Viszont ezt a néhát egyáltalán nem árt konkretizálni kicsit, mert azért az ember hajlamos túlzottan megengedő lenni magával, annak pedig soha nincsen jó vége.

Method one

Többféle metódus létezik a félreevés kordában tartására. Az egyik az, hogy minden héten megengedünk magunknak egy napot, amikor megehetünk valami szemetet, amit kívánunk. Mondjuk minden pénteken elmegyünk a párunkkal vacsorázni egyet, vagy csak bemegyünk a mekibe és leküldünk egy BigMac menüt nagy krumplival, nagy kólával. Esetleg az esti filmhez veszünk egy nagy tábla csokit, és elnassolgatjuk.

Nagyon fontos, hogy mindezt a napi kajánkon felül tegyük, mégpedig azért, mert akkor nem tudjuk magunkat annyira túlenni a szemét kajából, hogy baj legyen. Ha egész nap kábé nem eszel semmit, hogy minél több hely maradjon a csaló kajának, az nem vezet semmi jóra, mert mondjuk csokiból amúgy sem nehéz túl sok kalóriát bevinni, hát még ha ki vagyunk éhezve.

A másik, ami fontos, hogy semmiféle lelkiismeret furdalást ne érezzünk a betervezett csalókaja miatt, és ne próbáljuk a plusz kalóriákat kompenzálni másnapi kalória megszorítással, vagy extra mennyiségű edzéssel. Egyrészt a kompenzálás baromira nem működik, mert ez ennél sokkal komplexebb dolog, másfelől pedig ha egész héten betartjuk a kaját, akkor nem kell aggódnunk semmin.

Forrás: Muscle Legion

Az egy kijelölt csalónap viszont tényleg csak legyen, és tényleg csak akkor. Ne hozd előrébb, ne csináld azt, hogy csak most a héten kétszer és utána két hétig nem, meg semmi ilyet. Tartsd ezt be. Kénytelen vagy némi önkontrollt tanúsítani, ha eredményeket akarsz, meg amúgy is, miért akarnál ennél többet? Finom és egészséges kajákat eszel egész héten, a tested szépen alakul, fejlődsz, és büszke is lehetsz magadra, hogy képes vagy tartani egy rendszert. Nem okoz ez több örömöt, mint a szemét kaják habzsolása? Nem mondom, hogy enni rossz dolog, de azért a jó közérzethez, önbizalomhoz és fittséghez képest igen csak egy alsóbb rendű örömforrás az étel. Heti egyszer ki lehet élvezni az ízeket, de ennél többre semmi szükség.

Method nincs

A másik módszer, amit jómagam is alkalmazok, már egy haladóbb verzió és egy több önfegyelmet és némi gyakorlottságot igényel. Ha valamit megkívánok, akkor megeszem. Eddig jól hangzik, nem? Na igen, csak ez nálam legfeljebb olyan 3-4 hetente egyszer fordul elő. Ugyanis már eljutottam egy olyan szintre a táplálkozásban, hogy már nem úgy tekintek az ételre, mint egy potenciális örömforrásra, hanem mint egy eszközre a céljaim eléréséhez, amik pedig sokkal több örömet okoznak, mint egy szelet csoki, sütemény, vagy bármi.

Nekem nincs kijelölt csalónapom, mert nem igénylem heti rendszerességgel a szemét kaját. Néha, ha hosszú napom van, vagy valamiért még éhes maradok, akkor megeszek egy adag zabpelyhet fehérjével pluszban, a napi kajámon felül, illetve heti egyszer-kétszer gyümölcsöt is eszem. De ez bőven belefér, mivel szemetet nem eszem, illetve hát azért a gyümölcstől, meg kiszámolt mennyiségen felül elfogyasztott rendes kajától azért nem kell annyira félni. Kár, hogy az ember, ha így kifejezetten megkíván valamit, akkor az nem pont a csirke, meg a rizs.

Forrás: Wikimedia Commons

Persze nem azt mondom, hogy nem tudnék bármikor benyomni egy tábla csokit, mert én is szeretem. Viszont megtartom azokra a pillanatokra, amikor tényleg nagyon, ellenállhatatlanul kívánom, plusz tudom, hogy már jó ideje nem ettem félre. Szerencsére az, hogy kívánnám, egyre ritkább, mert egyébként az ízfokozók és a cukrok is olyanok, mint a kábítószer. Teljesen függő lesz tőle az ember, és ezt a rendszeres fogyasztás csak fenntartja. Viszont ha egy jó ideig nem eszik valaki ilyesmit, akkor a vágy teljesen megszűnik, tehát leszokik róla az ember.

Ezt a módszert viszont kezdőknek semmiképpen nem ajánlom, az elején mindenképpen maradjunk annál, hogy kijelölünk egy napot a héten, amikor félreehetünk, a többi nap pedig tartsuk az étrendet.

A szabályt erősítendő

Viszont van egy nagyon fontos kitétel: szálkásításnál nincsen csalónap, nincsen csalóétkezés! Ez nagyon fontos. A szálkásításnál a testünk ellenünk dolgozik, mert szeretné fenntartani a kényelmes, de zsíros egyensúlyi állapotot. Ha ilyenkor adunk neki valami szemetet, akkor azt azonnal beépíti zsírba, nem beszélve arról, hogy teljesen megbolygatjuk a már jól beállított, katabolikus (itt: zsírvesztő) állapotot, amire nagy nehezen ráállítottuk a testünket.

Ezen kívül mi magunk is ki vagyunk éhezve tudati szinten (testileg nem, hiszen a szálkásítás nem koplalás, a testünket ekkor is ellátjuk a megfelelő tápanyagokkal), és ha csak egy két falatot is eszünk a kedvenc sütinkből, vagy hamburgerünkből, azzal csak még jobban felébresztjük magunkban a vágyat. Így végső soron szabotáljuk a szálkásításunkat. Ha nagyon éhesek vagyunk, vagy vágyunk valami édes ízre, akkor egy fehérjeturmix önmagában, vagy valamiféle édesítőszeres üdítő segíthet átvészelni a dolgot, de ezen kívül semmi mást nem ehetünk, csak ami az étrendben szerepel, és csak abban a mennyiségben. Gyümölcsöt sem!

Vonalak, meg körök

Remélem kicsit körvonalazódott, hogy az egészséges életmód és a jó kinézetre törekvés nem egy aszkéta élet, viszont önfegyelmet követel. Ahogy már említettem, el kell dönteni, hogy mi a fontosabb. A zabálás, vagy a fittség és a jó közérzet. Ha valakinek az előbbi, az sem bűn, csak akkor nem kell rinyálni, hogy dagadtak vagyunk, nagy a hasunk, vagy a seggünk, meg kell barátkozni azzal, hogy nem nézünk ki jól, és nem is fogunk.