Gyakran
merül fel kérdésként, hogy melyik tömegnövelőt
érdemes venni a sok közül? Nos, a rövid válasz az, hogy egyiket sem. A hosszabb válasz
az, hogy egyiket sem, mert totálisan felesleges. A leghosszabb válaszhoz meg
olvass tovább. Bár annyira nincs mit túlragozni a dolgon, de úgy látom, muszáj
valamelyest részletesebben írnom erről, mert még elég sokan tekintenek
valamiféle mitikus csodaszerként ezekre a termékekre.
Eredet
A
tömegnövelőkbe sokan látnak bele valamiféle instant megoldást az izomépítés problematikájára. Már a neve is
olyan fasza: tömegnövelő. Ez valami nagyon gyúrós dolognak hangzik. És hát
végül is az is, ahogyan a sérv is, de arra mégsem vágyik senki. Valahol a tömegnövelőket illetően is ez lenne a helyes hozzáállás.
Valahonnan
egyébként még a testépítéssel kapcsolatos ismeretek széleskörű internetes
elterjedése előtti időkből származhat ez a gondolkodás, amikor a táplálkozásról
alkotott képe a legtöbb embernek még elég hiányos volt. Egy rossz étrend megspékelve némi
tömegnövelővel ugyanis hozhatott némi korlátozott mértékű fejlődést az azt
használó egyénnek, ebből pedig meglehetősen sokan voltak képesek hibás
következtetéseket levonni.
De mi is van a tömegnövelőben?
Erre a
kérdésre is van egy rövid válasz: cukor.
Aztán erre is van egy hosszabb válasz, mégpedig hogy kurva sok cukor, és némi
fehérje. De nézzük most is a leghosszabb választ, és elemezzük végig az átlagos
tömegnövelőben található szénhidrát fajtákat. A fehérjére azért nem térek ki
különösebben, mert a legtöbb termékbe
azért beleraknak egy normális tejsavófehérje koncentrátumot. Na de lássuk a
medvét:
Dextróz – Magyarán szőlőcukor,
másik nevén glükóz. Egy alapvető
egyszerű szénhidrát, igazából a legalapvetőbb. A testünkben végül minden
összetett szénhidrát erre a formára bomlik le, és így kerül felhasználásra.
Nagyon gyors felszívódású szénhidrát.
Palatinóz – Más néven izomaltulóz.
Ez egy alacsony glikémiás (32) és inzulin (30) indexű diszacharid, a cukorhoz képest meglehetősen elnyújtott
felszívódási idővel.
Zabliszt – Szerintem mindenki
tudja, miről van szó, az egészséges sütemények egyik legalapvetőbb
alapanyagáról. Mivel zabból készült, ezért feltételezhetően
alacsony glikémiás indexszel és hosszabb felszívódási idővel rendelkezik,
bár ez függ a feldolgozottság mértékétől is.
Maltodextrin – Magas glikémiás indexű, gyors felszívódású
poliszacharid, nagyjából a szőlőcukorral megegyező tulajdonságokkal
rendelkezik a hasznosulás szempontjából.
Fruktóz – Gyümölcscukor. Az izmok számára közvetlenül nem
hasznosítható szénhidrát, amely a máj glikogénraktárait tölti szelektíven, ha
pedig ezek beteltek, akkor triglicerideket állít elő belőle a szervezet,
magyarán zsírként elraktározódik.
Waxy maize starch –
Kukoricakeményítő. Korábban ezt egy nagy áttörésnek hitték a
szénhidrátkészítmények között, de mára egyes források már kimondottan káros
dolognak tartják. A szélsőségek – a riogatás és az istenítés – között maradva,
a felhasználhatóság szempontjából nézve a waxy maize-el az a helyzet, hogy gyors szénhidrátnak túl lassú, lassú
szénhidrátnak túl gyors, és mindamellett pedig drágább mondjuk, mint egy
sima dextróz. Nem igazán van értelmes alkalmazási módja.
 |
| Forrás: Beobachter |
Aztán persze
a fehérjén, meg ezeken a szénhidrátokon kívül még szokott benne lenni
mindenféle aminosav mátrix, kreatin mátrix, valamilyen szupertitkos, sokat
sejtető fantázianév alatt futó mátrix, amiről fogalmunk sincs, hogy mi a franc
lehet, meg esetleg vitaminok, ásványi anyagok. Erre azért nem térek ki, mert
igazából ezek inkább mutatóban szoktak
benne lenni, mintsem hatásos mennyiségben. Már azt feltételezve, hogy nem
az egész napi kajádat akarod megoldani a tömegnövelővel, ami egyébként sem
ajánlott.
A konklúzió
Ha veszel
egy tömegnövelőt akkor lényegében kapsz
egy kis tejsavófehérjét (10-40%-a tömegnövelőnek terméktől függően), meg egy rakás „értéktelen” szénhidrátot.
Az értéktelent úgy értem, hogy lényegesen kevesebb pénzből jönnél ki, ha vennél
tejsavófehérjét, és céltól függően (edzés utánra kell vagy valamelyik
napközbeni étkezés helyett) te kevernéd bele a szükséges szénhidrátot.
Aztán ha
megnézed, az igazán jónak és komplexnek mondott tömegnövelők nagyjából az összes itt felsorolt szénhidrátot
tartalmazzák, aminek nincs valami sok értelme. Mert ha napközben akarod használni,
akkor semmi szükséged a gyors szénhidrátokra, ha meg edzés után akarod
használni, akkor semmi szükséged a lassúkra. Bár az ételek összesített
glikémiás indexét az összetevők és azok arányai határozzák meg, de akárhogy is
variálod, lassú és gyors szénhidrátot egyszerre belerakni semmi értelme, mert
így két szék között a földre esik az ember. Vagy lassú, vagy közepes, vagy
gyors felszívódású lesz a keverék, de nem
fogod tudni univerzálisan használni minden időpontban.
 |
| Forrás From Ayu's Tiny Kitchen |
Arról nem is
beszélve, hogy a gyárban szerinted
honnan tudják, hogy neked éppen mennyi fehérjére és szénhidrátra van szükséged edzés
után? Vagy napközben egy adott étkezésben? Ismerik talán a napi makro beviteled?
Nem, fogalmuk sincs róla. Csak csinálnak egy olyan arányú keveréket, ami
nagyjából jó mindenkinek, de igazából nem jó senkinek, aztán vegyed, vigyed.
A megoldás
kézenfekvő és egyszerű. Vegyél egy
akármilyen tejsavófehérjét, és vegyél mellé szőlőcukrot, meg zabpelyhet.
Ha edzés utánra kell a kaja, akkor a szőlőcukorral keverd össze, ha napközben,
akkor a zabpehellyel. Ennyi az egész. Így nemhogy ki tudod váltani a
tömegnövelőt, hanem egy sokkal jobb megoldást fogsz alkalmazni helyette.
Ráadásul költséghatékonyabban. Na ez a nem mindegy.
